Elszánt vagyok abban, hogy az előválasztás ügyét tovább vigyem, és folyamatosan felhívjam az ellenzéki politikustársaim figyelmét arra, mekkora felelősség a legrátermettebb jelöltek megtalálása. A rangsorolásos előválasztást mint e célt leginkább szolgáló eljárást ajánlottam az ellenzéki vezetők figyelmébe.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom, a Momentum Mozgalom és az MSZP válaszoltak eddig a felvetésemre, míg a Demokratikus Koalíciónak, a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak, az LMP – Magyarország Zöld Pártjanak és a Párbeszéd Magyarországértnak sajnos semmi mondanivalója nem volt a témában. A konszenzuskeresés mellőzésével saját szavazóik irányában kell majd elszámolniuk. Az együttműködésért ugyanis nemcsak szavakban kell kiállni, hanem tettekben is.
Nemrég online kerekasztal-beszélgetést is szenteltünk a témának, amelynek során érzékelhető volt, hogy képviselőtársaimmal és Márki-Zay Péter polgármester úrral számos kérdésben nagyon hasonlóan gondolkodunk, és kiemelten fontosnak tartjuk az előválasztások szervezését.
Meggyőződésem szerint a rangsorolásos módszerrel érhető el, hogy megosztó, szűk, de aktív választói célközönséget mozgósítani képes politikusok helyett integratív, a kormányváltást akarók minél szélesebb tömegeit összefogni képes jelöltek kerüljenek kiválasztásra. Az 1-től 3-ig történő sorrendbe állítással szimpátiájukat és ellenérzéseiket is kifejezhetik a választópolgárok az előválasztás során. Így mind a 106 egyéni választókerületben azok a jelöltek szállhatnának harcba a Fidesz indulóival szemben, akik elfogadottságuknak köszönhetően le tudják győzni őket.
A jelenlegi, bizonytalan helyzetben, amikor a felkészültség és a cselekvés a megfelelő képviselettel párosulva hegyeket mozgathat meg a nehéz helyzetbe került, erőn felül teljesítő honfitársaink érdekében, egyáltalán nem mindegy, ki az, aki hivatásként, szolgálatként, és ki az, aki csak hobbiként vagy zsákmányszerzési célként tekint a politikára. Ahogy az sem: melyik jelölt rendelkezik helyi kötődéssel és kit „ejtőernyőztetnek” az adott körzetbe.
„Megteszem, amit tudok” – ígértem sokszor a választóimnak. Minden nap e vállalásom szellemében végzem a munkámat – legyen szó az ingázók helyzetéről, az egészségügyi alapellátásban dolgozók munkakörülményeiről és anyagi megbecsüléséről vagy éppen a mikro- és kisvállalkozások megfelelő mértékű támogatásáról. Addig küzdök a Parlamentben és azon kívül, amíg a döntéshozók meg nem hallják a Vas megyeiek hangját.
Ugyanakkor az ellenzék pártjainak is meg kell hallaniuk azt a választói igényt, hogy a közös jelöltek kiválasztása során több lehetőség maradjon a választói mérlegelésre, és szűkebb teret hagyjunk az önérdekkövető pártalkuknak. Hadd döntsenek az emberek arról, kibe helyezik a bizalmukat, kit tartanak elég elkötelezettnek, érdemesnek arra, hogy az ő hangjukon szólva képviselje az ország és az érintett választókerület ügyeit!
Bana Tibor országgyűlési képviselő, a Közösen Vas Megyéért Egyesület elnöke